Szent Ágoston élete
A legnagyobb gondolkodó, aki valaha is latinul írt, Ágoston volt, akit ran-gos hely illet meg a világirodalomban is. Személye a nyugati egyház szellemi központja volt az V. században, tekintélyével senki nem versenyezhetett.
A Vallomásokban (Confessiones) Ágoston maga írta le élettörténetét 387-ig. A Vallomások adatait megbízhatónak tekinthetjük, hitelesnek fogadhatjuk el mindazt, amit az egyházatya önmagáról mond. … Nem szabad a Vallomásokat pusztán önéletrajzként olvasni. Az egyes eseményekhez Ágoston hozzáfűzi teo-lógiai reflexióit. …
Ágoston (Aurelius Augustinus) 354 november 13-án született az észak-afrikai Tagastéban (ma: Souk-Ahras), Numídia tartomány városkájában. Nem tudjuk, vajon szülei, Patricius és Monica, rómaiak voltak-e. az anya keresztény volt, az apa, Patricius, csak halálos ágyán keresztelkedett meg. Tagastéban kezd-te tanulmányait Ágoston, majd 371-től Karthágóban folytatta. Karthágóban Ágoston a korabeli tanulóifjúság életét élte. … A fiatal Ágoston kalandjainak jelentőségét nem szabad eltúlozni, mintha teljesen züllött életet élt volna, mert tanulótársai életmódjához képest nagyon tisztességesen élt, tizenhárom éven át (371-384-ig) hűségesen kitartott élettársa mellett (nevét nem ismerjük). Adeodatus, Ágoston fia, ebből a viszonyból született. (Adeodatus 390-ben meg-halt). Ágoston házasságot is akart kötni élettársával, amit Monica ellenzett, mert rangosabb asszonyt szeretett volna látni fia oldalán. …
Anyja vallására nem sokat adott a fiatal Ágoston, „vénasszonyos fecsegé-sek gyűjteményének” tartotta. Karthágóban került kapcsolatba a manicheusokkal, szektájuk tagja lett… A manicheusok tudást ígértek, ez meg-nyerte Ágoston tetszését, támadták a katolikus egyházat, mely szerintük min-denkitől egyformán hitet kíván, szellemi fejlettségtől függetlenül, tekintélyi ala-pon, kizárva a szabad kutatás lehetőségét. … 374/75-ben vissza akar térni Tagastéba, Monica azonban nem fogadta be házába, mert Ágoston eltért az ősök hitétől, manicheussá lett.
383-ban költözött át Rómába Ágoston, ahová Monica is elkísérte. Ágoston kapcsolatai a manicheusokkal már Kárthágóban fellazultak, Rómában pedig egyenesen nem volt ajánlatos kapcsolatot tartani földalatti szekta tagjaival. … Rómában rossz szemmel nézték a manicheusokat. Ágoston Rómából Milánóba költözött (384). Hírből hallott már Ambrusról, most közelebbről is megismerhet-te. Eljárt a beszédeire. Eleinte csak Ambrus választékos stílusa kapta meg, de lassan figyelni kezdett a milánói püspök beszédeinek tartalmára is. Az Ószövet-séget ez ideig Ágoston képtelen volt olvasni, mert stílusát faragatlannak találta, s egyes helyei visszataszítóaknak tűntek előtte. Ambrus allegorikus szentírásmagyarázata ígéretesnek tűnt Ágoston szemében, mert át tudta hidalni a szó szerinti értelmezésből eredő nehézségeket. …
Simplicianus tanácsára kezdte olvasgatni Ágoston Szent Pál leveleit. … Ágoston házának kertjében elmélkedett, amikor hangot halott: „vedd és olvasd!” Találomra felütötte a Szentírást, s ezt olvasta: „Éljünk tisztességesen, mint nap-pal, ne evésben-ivásban és részegeskedésben, ne kicsapongásban, ne civakodás-ban és versengésben. Inkább öltsétek magatokra Urunkat, Jézus Krisztust, és ne dédelgessétek testeteket, nehogy bűnös kívánságra gerjedjen” (Róm 13,13). A sugallat és az olvasott szentírási szöveg elmélyítette Ágoston elhatározását, hogy megkeresztelkedik. Ágoston Adeodatusszal együtt iratkozott be a katekumenek közé, s 387. április 23-án, húsvét éjjelén keresztelte meg őket Ambrus. Ezután Ambrus azt tanácsolta Ágostonnak, olvassa Izajás próféta könyvét. Az Ószövet-séggel még mindig nehezen barátkozott meg, szívesebben forgatta az Újszövet-séget.
Megkeresztelkedése után Ágoston visszaindult Afrikába. Útközben, Ostiába, 387 őszén meghalt Monica. A tagastei szülői ház lett az otthona Ágos-ton aszketikus közösségének. Nem szerzetesi közösség volt ez még, melyet a filozófiai érdeklődés tartott össze. 391-ben Ágoston éppen Hippoban tartózko-dott. A város püspökének, Valeriusznak, kora miatt segítségre volt szüksége, a választás meglepetésszerűen Ágostonra esett. Valerius pappá szentelte Ágostont. A baráti kör Ágostonnal együtt Tagastéből Hippoba költözött át, s ezután egyre inkább szerzetesi jellegűvé vált. Valerius püspök – nehogy Ágostont esetleg máshová vigyék püspöknek – püspökké szentelte Ágostont 395-ben. Egy év múlva Valerius püspök meghalt, a hippoi egyház vezetését Ágoston vette át. Ágoston fáradhatatlanul prédikált, levelezett, részt vett nyilvános vitákon, köz-ben írta műveit. Már haldoklott Ágoston, amikor a vandálok Hippot ostromol-ták, a barbárok pusztítását nem élte meg, az ostrom alatt, 430. augusztus 28-án halt meg. Az egyház ezen a napon emlékezik meg róla mindmáig. Földi marad-ványai Szardínia szigetére kerültek, ahonnan Liutprand Paviába vitette 722-ben.
Irodalmi munkássága. … A Retractationes adatai szerint 427-ig bezárólag 93 művet írt, ezek a munkák összesen 232 „könyvet” tesznek ki, beleértve Ágos-ton leveleit és beszédeit is. Az Ágoston által felsorolt írások közül tízet nem is-merünk, ezek elvesztek.
LETÖLTHETŐ VÁLTOZAT LENTEBB.
